Vasárnap délelőtt az igehirdetésben Király Lajos batizi lelkipásztor a meglepődésről, a hat alapérzelem egyikéről szólt Mózes második könyve 17. részének első-hét versei alapján. A meglepődés olyan rövid mentális és fiziológiai állapot, amit az emberek váratlan eseménynek következtében tapasztalnak meg, mely lehet semleges/mérsékelt, kellemes vagy kellemetlen. Izrael népe a pusztai vándorlás során „meglepődött”, amikor azt látta, hogy Isten a kősziklából is tud vizet adni számukra Szín-pusztában. Pál apostol analógiája szerint „mindnyájan ugyanazt a lelki eledelt itták, mert a lelki kősziklából ittak, amely velük ment. Az a kőszikla pedig Krisztus volt.” (1Kor 10, 3-4). A pozitív meglepődés mindig ajándék is, akár tárgyi, akár érzelmi síkon történik a megtapasztalás. A mi legnagyobb ajándékunk, – Pál szavaival élve – maga Jézus Krisztus, aki a mai „szomjazókat” hívja: „Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék. Aki hisz éne bennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek.” (János 7,37-38)
Az istentiszteleten részt vettek a vállalkozók, presbiterek és orvosok is, más gyülekezetből. Ha a járványügyi helyzet nem akadályozza meg, akkor ezen a napon került volna sor a már szokássá váló labdarúgó tornára, ahol politikusok, vállalkozók, orvosok, presbiterek és lelkészek vehettek volna részt. Ugyan ezt nem tudták megtartani, istentiszteletre mégis elérkeztek néhányan, hogy találkozzanak: ebből is kitűnik, hogy a foci mellett fontos számukra a közösség. Közösen imádkoztak egy vállalkozó-barátért, annak gyógyulásáért is. A tervek szerint szeptemberben megtartják a tornát.